Jaguár
kawaii neko 2006.09.10. 16:55
...
Jaguár
(Felis onca L.), a ragadozó emlősök rendjébe, a macskafélék családjába tartozó emlősfaj. Hasonlít a párduchoz. Rövid, tömött, puhaszőrü gereznája vörösessárga - barna - szürke szinbe játszó, hasa világosabb, számos fekete kerek folttal tarkázva. Az oldalán levők az u. n. szemfoltok, melyek közepén még egy foltot zárnak körül. Hossza 1,45 m., farkhossza 65 cm., vállmagassága 80 cm. Hazája Amerika, Mexikótól Paraguayig. Különösen a szarvasmarhákat és lovakat pusztítja. Nem annyira vérengző természetü, mint a tigris, mert egyszerre egy áldozattal is megelégszik. Bátor. Az embert is megtámadja és üldözi. Husát a benszülött botokudok eszik is. Szőrös bőre nem nagyrabecsült. Állatkertekben gyakori. Nehezen szelidíthető meg. (Képét l. a Ragadozók mellékletén).
Külső jegyek
A jaguárok nagyon hasonlítanak a leopárdokhoz, ám robusztusabbak és erősebbek is náluk. A legnagyobb különbség a jaguár és leopárd között, hogy a jaguárnak sokkal erőteljesebb a testfelépítése és nagyobb rózsaszerű foltok díszítik bundáját. A jaguár bundáján levő foltok nagyobbak és kevesebb van belőlük és gyakran vékony vonalak teszik sötétebbé, melyek a kisebb pettyeket övezik körül. A jaguár feje sokkal szögletesebb, és rövidebb, zömök végtagokkal rendelkezik. Ezen tulajdonságok miatt a jaguárt néha a macskák „bulldogjának” is hívják.
A jaguárok testhossza 162–183 cm között van, nem számítva a farokhosszot, mely körülbelül 76 cm. Marmagassága 67–76 cm és súlya 56 és 96 kg között van, de a tudósok feljegyeztek már 131 és 151 kilogrammos egyedeket is. A nőstények általában húsz százalékkal kisebbek, mint a hímek. [ A Dél-Mexikóban és Közép-Amerikában élő jaguárok általában kisebbek, a hímek és nőstények 56, illetve 40 kg súlyúak. A jaguárnak van a macskafélék között a legerősebb és a ragadozók között a második legerősebb állkapcsa. Méretéhez viszonyítva a jaguár által kifejtett harapás ereje nem hasonlítható össze más nagymacskáéval. Fogságban élő jaguároknál feljegyeztek már olyan esetet, hogy fogaik segítségével 6 milliméteres lyukat ütöttek egy tekegolyóba. „Elég erősek ahhoz, hogy egy 800 fontos bikát 25 lábra vonszoljanak állkapcsaik segítségével és porrá zúzzák a legkeményebb csontokat is.”
Élőhelyük
A jaguár elterjedési területe Dél- és Közép-Amerika esőerdeitől Mexikó mocsaras és sivatagos területeiig terjed, ám ritkábban a hegyekben is feltűnhetnek. A jaguárt, mivel széles körben elterjedt, a közeljövőben nem fenyegeti a kihalás veszélye. A faj egyedszáma néhány területen megcsappant, ez azonban főleg élőhelyük csökkenése miatt van, különösen az esőerdők és a füves területek kiirtása következtében.
Közismerten jó úszók, azon kevés macskafélék egyikéhez tartoznak, melyek akár a tigris, kedvelik a vizet és mászó tudományuk is jó.Sokkal inkább szeretnek a folyók közelében, mocsarakban és sűrű esőerdőkben élni, melynek átláthatalan aljnövényzetében könnyedén becserkészhetik a zsákmányt. Élőhelyükön a legnagyobb ragadozóknak számítanak. A jaguárok esetenként az északi területeken is feltűnhetnek, például az Egyesült Államok délnyugati részein, főként Arizonában és Új-Mexikóban. A történelmi idők jaguárjai valójában északon is elterjedtek voltak, mint például Dél-Kaliforniában és nyugat Texasban is. Nemrég, 2004-ben vadőrök Arizonában kaptak lencsevégre és dokumentáltak jaguárokat az állam déli részein. Jelenleg nem tisztázott, de napjainkban észlelt jelentések alapján feltételezhetően állandó populáció alakult ki a délnyugaton vagy ezek a nagymacskák csupán kóborlásuk közben áthaladnak a határon Sonoránál, Mexikóban. Azonban az Egyesült Államokban a faj a veszélyeztetett fajok listáján szerepel, tehát védelem alatt áll és nem vadászható, vagyis, ha bárhol a délnyugaton a nyomukra bukkannak, a törvény szerint ez az állat nem zavarható meg. Északon, például Missouri környékén talált jaguár maradványok tanúskodnak arról, hogy ez a faj az Egyesült Államok déli részén is elterjedt volt. Ezek az ősjaguárok 20%-kal nagyobbra nőttek, mint modernkori társaik és sokkal vérszomjasabbak is lehettek. Egy Arizonában talált glyptodon koponyáján egy nagymacska szemfogai által ütött lyukakat fedeztek fel. Ez feltételezhetően a jaguár műve, mivel zsákmányát, ahelyett, hogy a nyakat ragadta volna meg, mint a többi nagymacska, a koponya harapásával ölte meg.
Ökológiai szerep
A jaguár ökológiai szerepe nagyon hasonlít a tigriséhez. Esernyő-fajnak számítanak. Az esernyő-faj meghatározása a következő: olyan faj, melynek napi vagy szezonális mozgása nagy területeket fed le. Mozgó láncszemként segítik elő a tájkép alakulását, a vadászattal, az elszórt szaporodással vagy párosodással. Élőhelyük védelmével és azok összekapcsolásával biztosítható ezen faj populációjának fennmaradása, mellyel más alfajok túlzott elszaporodása is megakadályozható azokon a területeken. A jaguár csúcsragadozó.
Zsákmányálltok
jaguárok magányos vadászok és a szaporodási időszakon kívül nem állnak össze. Körülbelül 85 fajra vadásznak, például szarvasra, kajmánra, tapírra és pekarira, ám nagyon alkalmazkodóak és ha nincs más, beérik a békáktól, egerektől, halaktól kezdve háziállatokon át bármivel. A jaguár harapásával a teknős páncélját is feltöri (Emmons, 1987). A jaguárok nagyon gyorsan tudnak futni, azonban nincs elég állóképességük hozzá és ritkábban tesznek meg futva nagyobb távolságokat.
A jaguár teljesen más ölési módszert használ, mint amivel a legtöbb macskaféle teríti le áldozatát. Ahelyett, hogy a nyakat harapná, megfojtaná zsákmányát vagy eltörné annak gerincoszlopát, a jaguár hatalmas harapást mér közvetlenül a koponyára. Ezzel az ölési technikával azonban a kor előrehaladtával gyakran kitörnek a jaguár fogai.
Szaporodás
fiatal hím jaguárok három és négy éves koruk körül, a nőstények egy évvel korábban érik el az ivarérett kort. A nőstények 90 - 110 napos vemehességi idő után körülbelül négy kölyöknek adnak életet, ám ezek közül csak kettő éli meg a felnőtt kort. A kicsik vakon jönnek a világra és csak két hét után kezdenek el látni. Két évig maradnak anyjukkal, mielőtt elkezdenének terület után kutatni, mely 25 és 150 négyzetkilométer között lehet (a zsákmány elterjedésétől függően). Átlagos élettartamuk a vadonban 10 vagy 11 év; fogságban a jaguárok akár 20 évig is élhetnek.
A jaguár a közép- és dél-amerikai kultúrában
A jaguár szó a dél-amerikai tupi-guarani nyelvből ered. Egy korai európai felfedező a jaguara szó jelentését a következőképpen fodította: „a szörnyeteg, mely zsákmányát egyetlen ugrással leteríti”. A faj eredeti és teljes bennszülött elnevezése Jaguarete. Furcsa módon a Jagua szó a guarani nyelvben kutyát jelent. A jaguár valaha egy uralkodói cím volt, melyet a maja hagyományokban az uralkodó hercegeknek, hercegnőknek és uralkodói családoknak adományoztak, ahogyan a lencák is.
A közép- és dél-amerikai emberek a jaguárt a hatalom és erő szimbólumának tekintették. A maja civilizációban úgy hitték, hogy a jaguár közvetíti az élők és holtak kommunikációját és megvédi a királyi családokat. A maják ezeket a hatalmas nagymacskákat társuknak tekintették a szellemvilágban. Az azték civilizáció hasonló képet festett a jaguárról, mely az uralkodót és harcost ábrázolja. Az aztékoknál létezett egy elit harcos osztály, melynek tagjait jaguár harcosoknak hívták.
Melanózis
A jaguár melanózisos változata.
A bunda színe leggyakrabban narancssárga színű számos gyűrűvel és rózsaszerű folttal a horpaszon és pöttyökkel a fejen és a nyakon. A melanózis néven ismert állapot is felléphet esetenként, melynek következtében a jaguárok teljesen feketék lesznek (ám a pöttyök közelebbről nézve láthatóak maradnak). Ezeket fekete párducoknak hívjuk, bár nem alkotnak külön alfajt.
|